Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IRAM főnév -ot, -a (rendsz. egyes számban)
  • 1. <Ember, futó állat, jármű mozgásában> a kezdeti lendülettől kapott nagy gyorsaság, ilyen gyorsasággal végzett futás. → Erős iram; → nagy iram; irama alábbhagy. A kocsi szédületes iramban száguld. □ Az autó vad iramban száguld el … az egyik kórház felé. (Gelléri Andor Endre) || a. (átvitt értelemben) <Cselekvésben, munkában v. fejlődésben, folyamatban> lendületes, erőteljes mód, amely szerint vmi halad, fejlődik. Az építkezések irama meggyorsult. Nagyobb az iram a mezőgazdaságban. Nagy iramban készül az új gép. □ A sors … más miliőbe dobott, s itt kell helytállnom. Itt viszont … hogyha nem bírom … az iramot, inkább mondjak le és menjek vissza a magam csöndességébe. (Móricz Zsigmond)
  • 2. (sport) <Célra törő mozgásban, futásban> a gyorsaságnak, a lendületnek a mértéke, foka. Vad, öldöklő iram; az iram csökken; iramot → diktál. □ A start tökéletes volt … s néhány pillanat múlva teljes iramban rohant a cél felé. (Kosztolányi Dezső) || a. (jelző nélkül) (sport) Nagy, gyors iram. A mérkőzés jó volt, de nem volt iram. A két gyors csatár gondoskodott az iramról.
  • Szóösszetétel(ek): iramgyorsaság.
  • iramú.