IPARENGEDÉLY [r-e] főnév
Engedélyhez kötött iparok folytatására jogosító hatósági engedély, ill. az ezt tartalmazó okirat.
Kiváltotta az iparengedélyét. Megvonták az iparengedélyét. □ Édesapám
az iparengedélyét is itt szerezte meg, már a maga házában. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): iparengedély-kérés; iparengedély-megvonás.
- iparengedélyes.