Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IRÁNYÍTÓ melléknév és főnév
  • I. melléknév -n v. -an v. -lag
  • 1. Olyan, aki, amely irányít (főként 1, 3) vkit, vmit. Irányító akarat, egyéniség, eszme; irányító jelleg(ű); irányító postahivatal; irányító szolgálat. Irányító szerepet tölt be.
  • 2. (műszaki nyelv) Olyan <készülék, berendezés>, amellyel vmit irányítanak. Önműködő irányító berendezés.
  • II. főnév -t, -ja
  • 1. (választékos, sajtónyelvi) Az a személy, aki vkit, vmit irányít, vezet. Legfőbb szellemi irányító; a forradalom irányítói; a hadsereg felvonulásának irányítója.
  • 2. (műszaki nyelv) Vminek irányítására való berendezés, készülék. Önműködő irányító; korszerű irányítóval fölszerelt áramátalakító.
  • 3. (ritka) Utasítás, útmutatás, irányelv. Irányítóul közölt néhány szempontot.
  • Szóösszetétel(ek): áramirányító; egyenirányító; munkairányító.
  • irányítói.