INTERPELLÁCIÓ [ë-ë v. e-ë] főnév -t, ja (
régies írva: interpellatio is) (
politika)
Az országgyűlés tagjának a parlamentben a kormányhoz v. vmely miniszterhez intézett s meghatározott idővel előbb írásban bejelentett kérdése felvilágosítás kérése v. panasz orvoslása végett.
Interpelláció hangzik el; interpellációt jegyez be, intéz, nyújt be. A miniszter válaszol az interpellációra. Törölték az interpellációt. □ Széll Kálmán válasza Kaas interpellációjára valósággal bátorítása volt a reakciós tábornak. (Ady Endre)