Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

INFÁMIS melléknév -an, -abb (régies írva: infamis is) (elavulóban, választékos)
  • 1. Aljas, becstelen, gyalázatos <személy, csoport, dolog>. □ Ez infámis disznóság! – ordított nagy haraggal a kövér úr. (Vas Gereben) No már ez infámis cselszövény, mondá Miklós. (Jókai Mór)
  • 2. (nyomatékosító jelzőként v. határozóként) Szörnyű, szörnyen. □ Lovai a tengelyig érő homokban infámis lassan baktattak. (Vas Gereben) Ha! infámis rossz kerti bor! (Arany János)
  • infámiskodik; infámisság.