INASZAKADT melléknév -an (régies)
Olyan <ember, állat>, akinek, amelynek megerőltetés, betegség, öregség miatt inai, izmai petyhüdtek s ezért erőtlen, gyenge. Inaszakadt ember, ló. □ Az ablakpárkányon félkézen függve maradt, míg hallatlan erőlködések után, inaszakadtan zuhant le. (Jókai Mór) Ütődött, inaszakadt ember volt, hamar rátalálhatott a halál. (Mikszáth Kálmán)