IMPULZUS főnév -t, -ok, -a
- 1.* (választékos) Ösztönzés, indítás. Impulzust merít, nyer vmiből. Az adta neki az első impulzust, hogy
- 2. (fizika) Az a fizikai mennyiség, amelyet úgy kapunk meg, hogy az erőt megszorozzuk az erő hatásának időtartamával.
- 3. (műszaki nyelv, villamosság) Vmely energiának rövid ideig tartó, lökésszerű, rendsz. ismétlődő jelentkezése, amely vmely berendezésben működtet vmit, ill. jelzést ad.