IMPOTENS [ë v. e] melléknév -en, -ebb [e, e]
- 1.* (választékos, rosszalló) Vminek véghezvitelére, megcsinálására, rendes elintézésére tehetetlen, képtelen <személy>. Szellemileg impotens. Ilyen impotens emberekkel nem lehet semmire se menni. || a. (ritka) Ilyen személyre jellemző <cselekvésmód, eljárás>. Micsoda impotens ügyintézés!
- 2. (orvostudomány) Nemi érintkezésre képtelen <férfi>.