Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
I. melléknév Olyan <személy>, aki vkit, vmit imád (1, 2). A tüzet imádó perzsák; a feleségét imádó férj.
II. főnév -t, -ja
1. (főleg birtokos személyraggal) (kissé bizalmas, gyak. tréfás) Az a férfi, aki nagyon udvarol vmely nőnek; hódoló, lovag, udvarló. Sok imádója volt. Imádóival jelent meg a bálban. □ Mint a virághoz, mely kitárta Kelyhét, a méhek és lepék, Gyülvén hozzája szép imádók, Kinyílott szivét meglepék. (Arany János) Civilizált imádó ily nyilatkozatra rögtön imádottja lábaihoz borult volna. (Jókai Mór)
2. Az a személy, aki vmely isten(sége)t v. vmit isten(ség)ként imád. Az egy Istent, a bálványt imádók.
3. (gyak. rosszalló) Olyan személy, aki vmi iránt rendsz. elfogultan, a szokottnál nagyobb érdeklődést tanúsít, vkit, vmit imád (2a, b); rajongó. A franciákat imádók.