IMMÁRON határozószó (régies)
Immár (főleg 12). □ Közepette ilyen búnak és panasznak Eszébe se jut, hogy nem is evett aznap. | Hej, pedig immáron megdelelt a csorda, Mégse jő étellel a hű oldalborda. (Arany János) Immáron készen vagyunk. Mehetünk, ha
úgy parancsolja. (Mikszáth Kálmán) [Gergely] megállott egy immáron besüllyedt barna fakeresztnél. (Gárdonyi Géza)