IMA főnév imát, imája (
vallásügy,
választékos)
Imádság (12).
Buzgó ima; → csendes ima; forró ima; → úri ima; az Úr imája: a miatyánk;
imájába foglal vkit; kezét imára → kulcsolja; imát mond, rebeg; imáját végzi. □ Légyen minden óhajtásunk Szent ima. (Vörösmarty Mihály) Zendűl, kondul szent harangszó,
"Imára! imára!
" (Arany János) Órákon át görcsösen és vakon | daráltam imáimat. (Szabó Lőrinc) || a. Rövidebb fohászkodás és ennek szövege. || b. (
választékos)
Nemzeti ima v.
imánk: Kölcsey Hymnus-a.
Felcsendültek nemzeti imánk bevezető akkordjai. || c. (
katonaság,
1945 előtt)
Imához!, Imától!: <egyházi szertartással egybekötött katonai ünnepség meghatározott mozzanatainál a tisztelgést, ill. ennek abbahagyását elrendelő vezényszó.>
- Szóösszetétel(ek): 1. imaest; imagép; imagyakorlat; imahadarás; imamalom; imarend; 2. hálaima; röpima.