Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

ILLENDŐ
ILLENDŐSÉG
ILLESZKEDÉS
ILLESZKEDIK
ILLESZT
ILLESZTGET
ILLET
ILLETÉK
ILLETÉKBÉLYEG
ILLETÉKES
ILLETÉKESSÉG
ILLETÉKKISZABÁS
ILLETÉKKÖTELES
ILLETÉKMENTES
ILLETÉKTELEN
ILLETETLEN
ILLETLEN
ILLETLENKEDIK
ILLETLENSÉG
ILLETMÉNY

ILLEGET [ë-e] tárgyas ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
  • 1. <Testét, testrészét> tetszeni vágyóan, olykor kissé kacérkodva ide-oda hajlítgatja. Illegeti a derekát; illegeti magát: magát kelletve hajladozik v. mozog. Illegeti magát a tükör előtt. □ Jól állott rajtuk a ruha, s a két leány … ugrálva illegette magát. (Tolnai Lajos) [A hölgyek] divatjamúlt ruháikban … illegették magukat. (Krúdy Gyula)
  • 2. (népies) Illesztget (2). Egymáshoz illegeti az eltörött darabokat.
  • illegetés; illegető.