Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IDEFENN
IDEFIGYEL
IDEG
IDEGBAJ
IDEGBAJOS
IDEGBÉNULÁS
IDEGBETEG
IDEGCSILLAPÍTÓ
IDEGDÚC
IDEGEMBER
IDEGEN
IDEGENFORGALOM
IDEGENKEDÉS
IDEGENKEDIK
IDEGENLÉGIÓ
IDEGENSÉG
IDEGENSZERŰ
IDEGENVEZETŐ
IDEGES
IDEGESÍT

IDEÁL [ë] főnév -t, -ok, -ja
  • 1. (választékos) Eszmény (1–2). Ideálokat állít fel. Ideálokat követ az életben. □ [A költészet s erény] hajdan öröm ünnepivé kenék A nagy görög nép boldog éltét, S létre hozák örök ideálit. (Berzsenyi Dániel) Minden, minden ideálunk Másutt megunt ócskaság már. (Ady Endre) A szépre, jóra, ideálra van hajlandóság bennem is. (Szabó Lőrinc)
  • 2. (ritka) Eszményinek képzelt ábrándkép. Ideálokat kerget.
  • 3. (bizalmas) Az a személy, aki vki szerelmének tárgya, akibe vki szerelmes. Ki az ideálod? □ Zsóka volt az én első ideálom. (Ady Endre) Micsoda bajban van? Talán bizony hűtlen lett az ideálja? (Nagy Lajos)
  • ideálú.