IJESZTGET [e-e] tárgyas ige, -tem, -ett [e, ë], ..gessen [e-ë], (kissé
népies) ijeszget
- 1. <Személy> hosszan, ismételten ijeszt. Mindig ijesztget. Miért ijesztgeted azt a gyereket? Rémhírekkel ijesztgeti a tájékozatlanokat. □ Szívesen felkeresték az ócska házat, hogy a magányos asszonyt ijeszgessék. (Krúdy Gyula)
- 2. (ritka) <Vmely veszélyes v. ennek látszó jelenség> újra meg újra ijedséget idéz elő. Minden kanyarnál újabb meg újabb szédítő mélység ijesztgeti az utazót.
- ijesztgetés; ijesztgetett; ijesztgető.