INTENZÍV * [ë v. e] melléknév -en, -ebb [e, e] (
régies írva: intensiv is)
- 1. (választékos) Nagy erővel, odaadással végzett; nagyfokú, élénk. Intenzív figyelem, munka, pártélet. || a. Alapos (2). Intenzív tudás, vizsgálat.
- 2. (mezőgazdaság) Intenzív gazdálkodás(i mód): belterjes g.
- 3. (ritka, választékos) Erős, éles. Intenzív fény.