ILLETLENKEDIK [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett, -jék (-jen) [e, ë, ë]
<Főleg gyermek> illetlenül viselkedik.
Hiába figyelmeztették, mégis illetlenkedik. Gombold be az ingedet, ne illetlenkedjél! □ Ha illetlenkedni akarsz: bezáratlak egy helyre, a ház hátulsó részében, ott illetlenkedhetsz. (Krúdy Gyula)
- illetlenkedés; illetlenkedő.