IJEDT [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
Olyan <ember, állat>, aki, amely szemmel láthatóan meg van ijedve. Egy ijedt kislány szaladt be. Ijedten kiáltott föl. □ Bevezették a másik legényt. Ijedt az is
Pillogva áll meg. (Gárdonyi Géza) || a. Ijedtségre valló <külső megnyilvánulás>. Ijedt arc, hang, mozdulat. □ Ijedt, kerek szemét a látogatóra mereszti. (Krúdy Gyula) || b. (átvitt értelemben) □ "Civis-urak, már holnap délelőtt Nagy baj lészen." És ijedt táncot roptak | Debrecenben a tatár-agyvelők. (Ady Endre)