IGYEKVÉS [e] főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
Általában az igyekezik (1, 2) igével kifejezett cselekvés, tevékenység, magatartás; az a tény, hogy vki igyekezik.
- 1. (választékos) Vmire való törekvés; iparkodás, igyekezet. Lelkes, megható, tiszteletre méltó igyekvés. Van benne igyekvés. Munkája igyekvésre vall. Minden igyekvésével azon van, hogy sikerüljön.
- 2. (népies) <Járásban, mozgásban, cselekvésben> sietés, sietség. Hazafelé (való) igyekvés; kapkodó igyekvés; igyekvés!: <sürgetésként:> igyekezz(etek), igyekezzünk, siess(etek), gyerünk!