IGLICE [e] főnév ..cét, ..céje [e] iglic -et, -e [ë, e] (népies)
Réteken, legelőkön tenyésző, liláspiros virágú, tövises törpe cserje; gyökere gyógyító anyagot tartalmaz (Ononis spinosa). □ Gyík leskelődött ki a tövises iglic alól. (Mikszáth Kálmán) || a. (növénytan) Ezt és a vele rokon, rendsz. tövises, apró cserjeszerű növényeket magában foglaló növénynemzetség (Ononis).