Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IGENLŐ [ë v. e] melléknév -n v. -en [e] v. (-leg) [e]
  • 1. (választékos) A feltett kérdésre, előterjesztett kérésre igent mondó; beleegyezést, jóváhagyást, helyeslést kifejező. Igenlő választ ad. Igenlően bólint. □ Igenlő hallgatás válaszolt aggodalmaira. (Jókai Mór)
  • 2. (irodalmi nyelvben) Vminek igenlésére (2) valló, azt kifejező, vmi mellett v. érdekében határozott álláspontot elfoglaló. Az új életet igenlő lelkesedés.