Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IGAZSÁGTÉTEL
IGAZSÁGTEVÉS
IGAZSÁGÜGY
IGAZSÁGÜGYI
IGAZSÁGÜGYMINISZTER
IGE [1]
IGE [2]
IGEALAK
IGEHIRDETÉS
IGEI
IGEIDŐ
IGEKÉPZÉS
IGEKÖTŐ
IGEMÓD
IGEN [1]
IGEN [2]
IGEN-IGEN
IGENCSAK
IGENEL
IGENÉV

IGENLÉS [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] (irodalmi nyelvben) Általában az igenel igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás, magatartás.
  • 1. Jóváhagyás, beleegyezés, helyeslés. Élénk, harsány, lelkes igenlés. □ Nem szólt, arcán észrevehető volt az igenlés. (Vas Gereben)
  • 2. Vminek fokozott kívánása, akarása, teljes erőből való törekvés vmire. Az élet igenlése; a népi demokrácia igenlése.
  • Szóösszetétel(ek): életigenlés.