Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IGAZLÁTÓ
IGAZMONDÁS
IGAZODIK
IGAZOL
IGAZOLÁS
IGAZOLATLAN
IGAZOLÓ
IGAZOLT
IGAZOLTAT
IGAZOLVÁNY
IGAZTALAN
IGAZSÁG
IGAZSÁGÉRZET
IGAZSÁGKERESÉS
IGAZSÁGOS
IGAZSÁGOSSÁG
IGAZSÁGSZERETET
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
IGAZSÁGTALAN
IGAZSÁGTALANSÁG

IGE [1] [e] főnév igét, igéje [e]
  • 1. (nyelvtudomány) Az a szófaj, ill. szó, amely a cselekvést, történést, állapotot, létezést személyre, számra, időre, módra, továbbá egyes nyelvekben tárgyra v. egyéb körülményekre is vonatkoztatva fejezi ki. → Átható, át nem ható ige; → befejezett ige; cselekvő, gyakorító ige; → ható ige; → hiányos (ragozású) ige; → igazi műveltető ige; → ikes ige; → iktelen ige; → ismétlő ige; → kezdő ige; → mozzanatos ige; → műveltető ige; → személytelen ige; → szenvedő ige; → tárgyas ige; → tárgyatlan ige; → tökéletes műveltető ige; → tökéletlen műveltető ige; → változó ikes ige; → visszaható ige; az ige módja, ragja; igét ragoz.
  • 2. (régies, irodalmi nyelvben) Szó (1). □ Átok és hazudság minden ige szádban. (Arany János) || a. (irodalmi nyelvben) Kinyilatkoztatásszerűen hangzó, nagy mélységeket sejtető szó, látnoki, prófétai kijelentés, eszme. Megváltó igéket hangoztat. □ Sajtószabadságot, csak ezt ide! Ez oly nagy, oly mindenható ige … (Petőfi Sándor) Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek, Vagy marad régiben a bús magyar élet. (Ady Endre) || b. (ritka, irodalmi nyelvben) Jelige, jelszó. □ A szerencse minden. A bányásznak ez a fő igéje. (Gárdonyi Géza) Ha nekem is volna ős címerem, igéjének ezt az egy szót választanám: Energia. (Gárdonyi Géza)
  • 3. (vallásügy) <A keresztény vallási tanításban:> a világot teremtő és kormányzó isteni megnyilvánulás. Az ige testté ← lőn. || a. (vallásügy) <Az Újszövetségben:> a Szentháromság második személye, Jézus Krisztus.
  • 4. (vallásügy) A bibliában foglalt isteni eredetűnek tartott kinyilatkoztatás v. ennek vmely részlete. Isten igéje. Az igét magyarázza. || a. Igét hirdet: <protestánsoknál> ennek alapján prédikációt, egyházi beszédet mond. || b. (vallásügy) <Protestáns szóhasználatban> bibliai idézet. Tudsz rá egy igét?
  • 5. (néprajz) Bűbájos, babonás, természetfeletti erejű mondat, szólás v. szó. Bűvös ige.
  • Szóösszetétel(ek): 1. igegyökér; igehajlítás; igehatározó; igehirdető; igeképző; 2. alapige; jelige; létige; segédige; szállóige; varázsige; vezérige.