ILLEDELEM [e-e-ë] főnév ..lmet, ..lme [e, e] (csak egyes számban) (régies, irodalmi nyelvben)
Illem. □ Azt kívánja a nemzetközi illedelem, hogy az állam vállalja el a "házigazda" szerepét. (Mikszáth Kálmán) Elkapja
[a] kezét, s meg is csókolja, illedelemmel mondván: Kezit csókolom. (Tömörkény István)