Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

IDŐTLEN [e] melléknév -ül, (-ebb) (választékos)
  • 1. <Ebben az állandósult szókapcsolatban:> Időtlen idő: beláthatatlanul hosszú, végtelen idő. Időtlen időkig; időtlen idők óta. □ Időtlen idők óta egymásra dűltek a vén fák. (Jókai Mór)
  • 2. Olyan, ami nem látszik csupán egy bizonyos korszak sajátjának, hanem úgy tűnik fel, mintha minden időnek, korszaknak egyaránt szólna. Időtlen (értékű) alkotás; időtlen szépség; időtlen alak, figura, szobor. □ Az élmény percnyit él, de a forma változatlan áll: | … tiszta és időtlen igazság. (Babits Mihály)
  • időtlenség.