IDŐTÁJ főnév (rendsz. névmási jelzővel) és -ban v. -on v. (régies) -t ragos alakban)
A jelzővel nagyjából megjelölt idő, időszak. Abban v. ebben az időtájban, azon v. ezen (az) időtájon. Tegnapelőtt ilyen időtájban volt itt utoljára. Más időtájban járhatott itt, mert egész délelőtt itthon voltam. □ [Demeter] lehetett azon időtájon huszonnégy esztendős. (Jókai Mór)