Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (filozófia) Az anyag mozgásának, a világban észlelhető változásoknak a létezési formája: a térrel együtt az anyag mozgásának objektív mértéke. → Abszolút idő; az idő fogalma, kategóriája; időben és térben. Minden, ami létezik, szükségképpen térben és időben létezik. □ Belemerültem hosszú mérlegelésbe a kanti időről s a bergsoni időtartamról. (Kuncz Aladár) || a. (csak egyes számban) A valóságnak az a vonása, amelynél fogva azt egymás után következő mozzanatok összefüggő folyamatának, azaz történésnek kell tekintenünk. Múló, tűnő idő; → szárnyas idő; az idő árja ←; az idő folyása ←; az idő járása ←; az idő moha ←; az idő vasfoga ←; → áll az idő; → elhaladt az idő; az idő elhalad ← fölötte; → eljár az idő vki, vmi felett; → elmúlt felette az idő; elszáll, fut, halad az idő; mintha → megállt volna az idő; múlik az idő; → rohan az idő; szalad, telik az idő; (szójárás) telik az idő, múlik az esztendő. □ S szólj erősen, lantom, hogyha Már utósó e dalod Zengjék vissza az időnek Bércei, a századok. (Petőfi Sándor) Sétál a szobában, de csak alig-alig Győzi lesni, míg a lomha idő telik. (Arany János) Az örök idő halk lépte kopog. (Vajda János) Én, költő, az időre dörgök, | hogy ne rohanjon. (Kosztolányi Dezső) Az idő lassan elszivárog. (József Attila)
2. Ennek vmely megtörtént v. bekövetkezendő esemény által meghatározott v. más módon megjelölt pontja, ill. kisebb szakasza. Idő előtt: a) előbb, mint vki várta, tervezte; b) (rosszalló) előbb, mintsem alkalmas, kellő, helyes; egy idő óta; ez (v. az) idő óta; ez idő szerint ←; → egy időben; a mondott időben; → annak idején; → kellete idején; időnek előtte: az alkalmas időpont előtt; vminek idejére; egy időtől fogva: ez (v. az) időtől fogva; → eljön vminek az ideje; itt az idő vmire; → végső ideje (van) vminek; más, bizonytalan, későbbi, időre halaszt, halogat vmit; bevárja az időt; kitűzi, elhalasztja az időt; elérkezettnek látja az időt. □ Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! (Petőfi Sándor) || a. Időpont. → Pontos idő; az érkezés, az indulás, a kezdés ideje; → mennyi idő van v. mennyi az idő? Nem érkezett meg a jelzett időben. Megváltozott a reggeli vonat indulási ideje. □ Ott, idejét várván hangzó jeladásnak, Tüzeli a két hős boszuját egymásnak. (Arany János) || b. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) Itt az ideje: hamarosan szülni fog. □ Mi van Erzsivel? Hallgass, itt van az ideje. (Móricz Zsigmond) || c. (mellékmondattal v. főnévi igenévvel) Ideje: itt van, elérkezett, most van az az idő (amelyben vmit végezni kell v. szokás, ill. vminek történnie kell). Legfőbb (→ fő [2] 2) ideje, hogy Ideje, hogy menjünk. Ideje volna már etetni. Ideje volna már, hogy lenyugodjunk. □ Ideje már, édes néném, egy levelét venni kédnek [= kegyelmednek]. (Mikes Kelemen) Ideje már egy kevéssé Szellőztetni a szűk házat. (Arany János) c1 <Nyomatékosabb kifejezésként.> Itt az ideje, hogy v. vmit tenni. Itt az ideje lefeküdnöd. Még nincs itt az ideje, hogy nyilvánosságra hozzuk. c2 (tájszó) Nagy ideje, hogy : nagyon is itt az ideje, hogy □ De Lajos mond bölcsen: "Nagy ideje mennünk". (Arany János) || d. Idejében v. időben*: akkor, amikor még nem késő, amikor a szóban forgó cselekvés eredményesen elvégezhető; abban az időpontban, amelynek elmulasztása késedelmet, veszélyt, kárt okozhat; a kellő időben. A hibát még idejében kijavították. Idejében kell kelnünk, hogy délre készen legyünk. Még idejében észrevették a tüzet. □ Kincsét idejében elásta. (Arany JánosGoethe-fordítás) || e. (népies v. irodalmi nyelvben) Idején: idejekorán (1), idejében. Még idején érkezett a segítség. □ Idején elérte palotás nagy Nápolyt. (Arany János) || f. Idejére v. időre*: arra az időpontra, amikor kívánatos, szükséges. Siess, hogy idejére elkészülj! Nem csinálta meg idejére a leckéjét. || g. (rendsz. csak állító mondatban) Idővel: a) a jövőben, (jóval) később, majd egyszer. Idővel ő is be fogja látni tévedését. □ Beállhat idővel szíve gyógyulása. (Arany János) b) (irodalmi nyelvben) az elbeszélésbeli esemény időpontjához képest később, hosszabb időtartam után. □ Ott idővel karral s fővel Isten után vitte sokra. (Arany János)
3. Két időpont közé eső szakasz, tartam; időszak, időtartam. → Belátható idő; hosszú, rövid idő; kevés, sok idő; → időtlen idő; egész idő alatt; régebb idő óta. Vmely idő leforgása alatt; idő múltán; idő múltával ←; jó (darab) idő múlva: sokára, későn; kis (rövid) idő múlva: (kevés) idő vártatva ←; → hosszú ideig; jó ideig; rövid ideig; belátható időn belül; egy időre: rövid v. bizonytalan ideig; hosszabb v. huzamosabb időre; kis v. rövid idővel ezelőtt; idő kell hozzá, hogy ; lejárt a kiszabott idő; (vmennyi) idő telik ← abba; jó (sok) idő telik bele, míg ; → kitelik az ideje; sok v. rég ideje már, hogy ; → szép ideje már (annak); (népies) nagy ideje (annak), hogy : sok idő elmúlt azóta, hogy ; mennyi ideje annak, hogy ?; még csak kis ideje, hogy ; idő kérdése ←; időbe → kerül; sok időbe telik; hosszabb időre elutazik; időt igényel, kíván, követel; kivárja az időt. A határozathozatal idejére kiküldték a teremből. Fölemelték a katonai szolgálat idejét. □ Én is egy ideig Elhagyom falumat. (népköltés) Bence itt egy kissé elhagyá beszédét, Időt akart adni, hogy feleljen Toldi, | De a vén Miklósnak nem jött kedve szólni. (Arany János) Míg azok átöltöznek, jó idő telik bele. (Jókai Mór) Abban az időben szinte folytonos otthonülésre kényszerített a gyerekváró állapotom. (Kaffka Margit) || a. Vmire szánt, kül. vmely tevékenységre kijelölt ilyen szakasz, tartam. Alvási, étkezési idő; felmondási, gondolkodási, meggondolási, várakozási idő; fogadó, rendelő idő; → kíméleti idő; → szavatossági idő; → szolgálati idő; → szorgalmi idő; → tényleges idő; → türelmi idő; időt ad, enged vmire; időt kér a meggondolásra. || b. Rendelkezésre álló ilyen tartam. → Lopott idő; az idő rövidsége miatt; idő kell vmire v. vmihez; mindenre idő kell; idő marad ← vmire; van v. nincs idő vmire; → van ideje (vmire); nem futja az ideje; nincs → elvesztegetni való ideje; ideje → jut vmire; nem jut rá ideje; nincs → vesztegetni való ideje; nem jön ki (→ kijön) az időből; nem futja az idejéből; → kifut az időből; vki → kimarad az időből; → kimúlik az időből; kitelik az időből; nyakára hág az időnek; agyoncsapja az időt; → agyonüti az időt; elalussza, elbeszélgeti az időt; felhasználja az idejét; kihasználja az időt; elpazarolja, → lopja az időt; → lopja vkinek az idejét; azt hiszed, (hogy)→ lopom az időmet? v. nem → lopom én az időt; néhány percet lop (el) az idejéből vmire; (sok) időt → rabol v. csak az időt → rabolja vmi; időt → rabló; → elhúzza az időt; vmely időt → eltölt vhol, vmivel, vhogyan; vmennyi időt → elveszt (vmivel); → húzza az időt; időt akar nyerni; vmivel tölti az időt v. az idejét; az időt → tölti; időt → töltet v. tölteti az időt vkivel; jól bánik, takarékoskodik az idővel v. az idejével. □ Majd holnap tán nem lesz idő megtérni, Korrigálni az ősi nagy hibát. (Ady Endre) [Apám] ha csak tehette, ha csak kifutotta az időből, minden éccakára hazajött. (Móricz Zsigmond) || c. (rendsz. birtokos személyragos alakban) A természet rendje v. a körülmények alakulása következtében vmire alkalmas időtartam. Idejét → múlja. Mindennek van ideje. Mindennek megvan a maga ideje. Mindent a maga idejében! □ Ha idő vót, nem vót senki a szobába, megcsókoltam. (Móricz Zsigmond) || d. (választékos) Idők: nagyon hosszú, a történések folyásába belevesző időtartam. Az idők → járása; az idők → teljessége; az idők változásaiban; az idők végeztéig, végtelenéig; idők folytán; idők jártával, múltával; hosszú idők óta; a legrégibb idők v. ősidők óta; minden időkre; → örök időkre. □ Idők emlékezete óta nem akadt egy, aki ne akarjon párbajsegéd lenni. (Mikszáth Kálmán) || e. (sport) Az az időtartam, amely alatt vmely gyorsasági verseny résztvevője megteszi a versenyben kitűzött távolságot. Vmely időt → fut. 100 méteren kitűnő időt úszott. Ideje jobb a fennálló világcsúcsnál.
4. A nap v. az év egy szakasza, ill. múlása. Reggeli, déli, esti idő; erős v. gyenge forgalmú idő; éjnek idején; tavasz, nyár, ősz, tél idején; → télvíz idején v. télvíz időn; az idő előrehaladott volta miatt; → beesteledik az idő; → előrehalad az idő; még → fiatal az idő; vhol → jár az idő; → estére jár az idő; → reggelre jár az idő; estére, őszre → hajlik az idő; → nagy idő van már. □ Dél s est között van az idő, nyujtózom A pamlagon végig kényelmesen. (Petőfi Sándor) Ahogy nyílt az idő [= tavaszodott], már mentem munkára. (Móricz Zsigmond) || a. A napnak v. az évnek az a szakasza, amikor vmi rendszeresen, ismétlődve történni szokott, amelyre vmely jelenség jellemző, ill. amely vmire alkalmas. A reggeli, az ebéd, a vacsora ideje; aratás, gyümölcsérés, szüret, tengeritörés ideje; akácvirágzás, lombhullás idején. □ Veteményezésnek nincs immár ideje. (Arany János) Ó mért oly későn, levelek hullása, Daru távozása idején: Mért nem találkoztam rózsanyíláskor, Hajnalhasadáskor veled én? (Kiss József)
5. Az emberi élet tartama; életkor. (szépítő, eufemisztikus kifejezésként) (Jól) benne van az időben: eléggé idős; nagy v. szép időt ért meg: <elhunyt személy> az átlagosnál hosszabb életet élt. □ De engem eléget szégyen rozsda-pirja, Hogy időmhöz képest oly keveset tettem (Arany János) Az én édesapám is köhögött, de azért hosszú-hosszú időt ért. (Tolnai Lajos) || a. (rendsz. többes számban) Vmely személy életének egy bizonyos szakasza az ekkor átélt eseményekkel, életkörülményekkel és egyéb élményekkel együtt. Boldog idők. Azt az időt sohasem felejtem el! Szép időket éltek együtt. □ Elbeszélünk néha a letünt időkről. Hejh, régibb idői boldogok valának! (Petőfi Sándor) Mért nem találkoztunk a mámor, a vágyak, Az ifju álmok idején? (Kiss József)
6. (rendsz. többes számban) A történelem folyama, ill. ennek egy szakasza; korszak, kor. Az → akkori idők; régi idők; új(abb) idők; békés, háborús idők; → nagy idők; a török időkben: akkor, amikor Magyarország nagy része török hódoltsági terület volt; az idő kereke ←; az idő ütere (→ ütőér); az idők járása, folyása, vihara; az idő(k) jele; az új idők → szele; az idők → szava; az idő szelleme; → túlszárnyalja az idő; az idő tartogat vmit vkinek v. vki számára; nagyot fordult az idő; fel akarja tartóztatni az idők folyását; az időre bíz, hagy vmit; vmilyen időket él. □ Amint az ősz bajnok egy szobába nyitott, Jól esett a szemét körülhordozni ott. Nem volt pedig abban drága kárpit, szőnyeg, Sem egyéb divatja annak az időnek. (Arany János) Szabad-e Dévénynél betörnöm | Uj időknek új dalaival? (Ady Endre) || a. Vkinek az idejében: amikor vki élt, működött. Petőfiék idejében; Rákóczi idejében; (bizalmas) az én időmben, a te idődben stb.: a) annak idején, amikor fiatal voltam (voltál stb.); b) amikor még én (te stb.) működtem (működtél stb.) vhol. □ Az én időmben is voltak klubok, amelyek titkos összejöveteleket tartottak. (Jókai Mór) || b. Vminek az idejében v. az idején: vmely nevezetesebb esemény lefolyása alatt, ill. vmiről nevezetes korban, korszakban. A szabadságharc idejében; az ostrom idején; a békemozgalom idejében; az atomkorszak idején. || c. (rendsz. többes számban) Vmely időszak társadalmi, politikai viszonyai. → Átmeneti idő; mozgalmas, nyugalmas idők; → nyugodt idő; → történelmi idők; zavaros idők; csúf, mostoha, nehéz idők jártak; jobb idők virradnak az országra; jobb időkben reménykedett; rossz időket élt. □ Egy szálig elveszünk-e mi? | Vagy fog maradni valaki, Leírni e Vad fekete Időket a világnak? (Petőfi Sándor) Cenci az idők kérlelhetetlenségét érezte maga körül. (Babits Mihály)
7. Időszámítás (1a). Csillagászati idő; → egységes idő; → helyi idő; közép-európai idő szerint.
8. (nyelvtudomány) Igeidő. → Jelen idő; → jövő idő; → múlt idő; → összetett idő; → régmúlt idő. Minden időben elragozta az igét. Milyen időben van ez az ige?
9. Légköri viszonyok, időjárás. → Bizonytalan idő; → csepegős idő; csúnya, derült, enyhe, esős, jó, kemény, lágy idő; → morc idő; → mord idő; → ónos idő; → szomorú idő; → szörnyű idő; rossz, szép idő; az idő keményedése ←; → derül az idő; → elváltozik az idő; → elkomorodik az idő; → elreked az idő; → elromlik az idő; → esőre áll az idő; esőre → hajlik az idő; → fiatalos az idő; fölenged, megenyhül, meglágyul az idő; vmilyen idő jár ←; → keményedik az idő; → kimelegszik az idő; kitisztul az idő; → lehűl az idő; → melegedik az idő; megfordul, megváltozik az idő; → megromlik az idő; → nekikeseredik az idő; → nyiladozik az idő; → nyílik az idő; → tágul az idő; tavaszodni kezd, v. kitavaszodik az idő; → foga van az időnek. □ Szakálomra fogadom, hogy, ha az idő meglágyúl, gyakrabban írok. (Mikes Kelemen) Tréfa, ami tréfa, de ez Kriminális egy idő, Összeeskütt ellenem ma Szél, hidegség, hó, eső. (Petőfi Sándor) Csikorgó hideg, tiszta idő volt. (Mikszáth Kálmán) || a. (népies, régies) Rossz idő, vihar. □ "Valami idő lesz!" dörmögi a számadó gulyás Csúnya fakó felhő emelkedik szörnyű gyorsasággal az égre. (Jókai Mór) Az idő pedig mindig nagyobb. A szénapadlás elől elfújta a nehéz létrát, és bontogatja már a ház tetejét. (Tömörkény István)
Közmondás(ok): Az idő pénz: takarékoskodjunk az idővel, mert munkára fordítható, ezzel meg pénzt kereshetünk.