HEVEREDIK [e-e-ë] tárgyatlan ige -tem, -ett [e, ë], -jék (-jen) [ë] (csak határozóval)
Heverés (1), pihenés végett vhova, vmire fekszik, dől.
Az ágyra, a fűre heveredik. □ Szerettek a síkra heveredni hanyatt. (Arany János) Jobb oldalára heveredett, ezt azonban elunta, bordái kifáradtak. Felült az ágyban. (Kosztolányi Dezső)
- Igekötős igék: kiheveredik; leheveredik; odaheveredik; ráheveredik; végigheveredik; visszaheveredik.
- heveredés; heveredett; heveredő.