Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <élőlény, tárgy>, aki, amely hever (1, 34) vhol. A fűben heverő ember; az asztalon heverő könyv; heverő pénz: a) (közgazdaságtan) be nem fektetett, jövedelmet nem hozó p.; b) félretett, tartalékolt p. □ Ebben az országban heverő tőkepénz nincs. (Jókai Mór) Cenci feltette az ókulárét, hogy megnézze az asztalon heverő könyveket. (Babits Mihály) Az asszony a lábánál heverő kutyát simogatta meg. (Nagy Lajos) || a. Használatban nem levő, éppen fölösleges. □ Megpróbáltam a heverő érdemrendek közül egyet kikérni a rend kincstárnokától. (Jókai Mór) Írtam , hogy kölcsönözzön két napra egy heverő kalapot. (Gárdonyi Géza)
2. (ritka) Olyan <hely>, ahol heverni szoktak. □ A magyar Letépte fényes nemzeti bélyegét, S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverő helyének. (Berzsenyi Dániel)