Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
HETES [2] [e-e] melléknév és főnév (kissé bizalmas)
I. melléknév
1. Hét nappal ezelőtt született v. keletkezett s azóta meglevő <élőlény, dolog>. Hetes csibe; heteskenyér, zsemle; hetes szakáll. □ [A tisztek] egy nap délutánját arra használták, hogy a hetes sarat kissé leverjék magukról. (Jókai Mór)
2. Egy hétig v. egy hét óra tartó. Hetes eső. □ [A farkas] hetes koplalás után beszorul az erdőről a faluvégekre. (Jókai Mór) Itt ülünk, mint hetes esőben a piacon a napszámos éhes gyomorral, üres zsebbel. (Tolnai Lajos)
3. (ritka, régies) Olyan, aki a szóban forgó héten szolgálatra be van osztva. □ Te abban az ágyban fogsz hálni, amelyikben a hetes szolga hált. (Tolnai Lajos)
II. főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Az a személy, akinek kötelessége azon a héten, amelyre kijelölték v. beosztották, vmely meghatározott feladatkört betölteni. A negyedik osztályban hétfőtől Marika lesz a hetes. Az őrmester jelölte ki a heteseket. Régen a földesurak udvarába a jobbágyokat felváltva berendelték hetesnek. □ Kin van a sor a kastélyba menni hetesnek? (Jókai Mór)
2. (régies) Olyan szolga, munkás, aki hetenként kapja a fizetését. □ Itt az előszobában alszik a hetesem, hű, megbízható ember. (Jókai Mór)