Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (irodalmi nyelvben) Tüzes, forró, nagyon meleg <időszak>. □ A Nyár heves s a kasza egyenes. (Ady Endre) || a. (irodalmi nyelvben) Meleget, hőséget árasztó. A nap heves sugarai. Hevesen süt a nap.
2. Nagy erővel megnyilvánuló és hirtelen kirobbanó v. gyorsan történő <cselekvés, jelenség>. Heves harc, kirohanás, támadás; heves szél, vihar. Szíve hevesen dobog. □ Heves zokogással , borultam a fejfára. (Kaffka Margit) || a. (átvitt értelemben) Nagyon élénk, igen nagyfokú. Heves fájdalom, láz. || b. (átvitt értelemben) Nagyfokú érzelmeket kifejező, erről tanúskodó <jelenség, lelki állapot>. Heves szerelem, vágy. □ A heves sírástól kipirult a nő arca. (Tolnai Lajos)
3. Hamar, könnyen hevülő, gyorsan tettre kész, gyak. meggondolatlanul lelkesedő <személy, ill. magatartás>. Csak ne olyan hevesen!: ne olyan türelmetlenül, gondold meg előbb a dolgot!; csak ne olyan nagy hévvel! Heves fiatal ember; heves a vére: heves vérű. □ Látom elől kacagányos apák, s heves ifju leventék Száguldó lovakon mint törnek halni vagy ölni. (Vörösmarty Mihály) Az ilyen heves lélek a boncolgató önismeretre mintegy teremtve van. (Péterfy Jenő)
4. Élénk érzelmekkel, indulatokkal telített, szenvedélyes <megnyilatkozás>. Heves beszéd, szónoklat, vita. □ Félrevonul vele a sarokdívánon, izgatott, heves, haragos suttogásra fojtott szemrehányással. (Kaffka Margit) || a. (ritka) Ilyen érzelmekre, indulatokra valló <magatartás>. □ Felment asszonyához s benyitott sebesen: Járt az teremében fel s alá hevesen. (Arany János)