HERING [e v. ë] főnév -et, -je [ë, e] (kissé
régies) héring
Ezüstös testű, arasznyinál nagyobb, az északi félteke tengereiben csoportosan élő, nagy gazdasági jelentőségű, ehető húsú hal (Clupea harengus).
Heringre halásztak. || a. Ennek húsa mint emberi táplálék, ill. mint kész étel.
Füstölt, göngyölt, olajos, sós hering; heringet vacsorázik. Szóláshasonlat(ok): (szorosan)
, mint a heringek: <sok ember> egymáshoz szorulva, nagyon szorosan. □ Másokat ételekért küldött
, hoztak is
tengeri rákot, Tápláló csiga és biga ezreit, ócska heringet. (Arany János)
- Szóösszetétel(ek): heringárus; heringevés; heringfogás; heringhalász; heringhalászat; heringpác; heringsaláta; heringtej; heringvásár.
- heringes.