HERVASZT [ë] ige -ott, ..asszon; -ani
tárgyas (
átvitt értelemben is)
Hervaszt vmit, vkit: okozza, előidézi, hogy vmi, vki hervadjon.
A forróság hervasztja a virágokat. A bánat hervasztja szépségét. A csalódás egyre jobban hervasztja a leányt. || a. tárgyas (
ritka)
Vki hervaszt vmit: <szándékos, tudatos eljárással vminek, rendsz. növényi résznek> hervadását, fonnyadását idézi elő; fonnyaszt.
A tea leveleit napon hervasztják. || b. tárgyas (tárgy nélkül is) (
átvitt értelemben is) Vmi (vmiben, vkiben) hervadást idéz elő; vminek az a tulajdonsága, hatása, hogy tőle, miatta vmi, vki hervad; szépségétől, üdeségétől, frisseségétől megfoszt.
Érdemeit az idő nem hervasztotta. A bánat hervaszt. □ Érzem innen kelni rejtekedből A borút, mely titkosan hervaszt. (Kölcsey Ferenc) A mezőkre jő az ősz és hervaszt. (Petőfi Sándor)
- Igekötős igék: elhervaszt; lehervaszt; meghervaszt; tönkrehervaszt.
- hervasztás; hervasztó; hervasztott.