HEROIZMUS [ë v. e] főnév -t, -a (csak egyes számban) (régies írva: heroismus is) (választékos)
Hősiesség. A szabadsághősök heroizmusa tündöklő példaadás. □ [A palotát] a felkelők utolsó csapatja
védte a kétségbeesés heroismusával. (Jókai Mór) A biztos katasztrófa érzésébe burkolózott, sztoikus heroizmussal edzve magát a tragikus bűnös szerepére. (Babits Mihály)