HÉRÉSZ főnév -t, -ek, -e [ë, e] herész [e v. ë] (
tájszó)
- 1. Lakodalom utáni napon a fiatal pár házánál tartott vendégség. □ Evés, ivás, dal és tánc, nagy állt be délután Kívül a sátorokban s a száztornyú Budán. | Harminc nap a menyekző fog ott eltartani, Harmincat a herész is utána toldani. (Arany János)
- 2. Lakodalom v. kézfogó. || a. Lakodalmas nép, elsősorban a menyasszony vendégei együtt. || b. Víg lakodalmas menet a lakodamat követő reggel.
- 3. A násznép vmelyik ifjabb tagja, aki lakodalom után a magához hasonlókkal együtt zeneszóval és táncolva bejárja a falut.