Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HERÉL [e] tárgyas ige -t, -jen [ë]
  • 1. <Hím állatot v. férfit, fiúgyermeket> ivartalanít. Bikaborjút, csikót, kanmacskát herél. A lovat csikó korában herélik. □ Lovak, bikák, | kiket hogy húzzatok igát, | herélnek, rijjátok: Nagyon fáj. (József Attila) || a. (ritka, tájszó) <Nőstény állatot, főleg kocát> petefészkétől megfoszt; miskárol.
  • 2. (átvitt értelemben, népies) Vmely részétől éppen megfoszt, megcsonkít vmit; kiveszi, kiemeli, kidobja egy részét. Dinnyét herél; krumplit herél: a krumplifészekből kivesz néhány gumót. || a. (bizalmas, tréfás v. rosszalló) Vmely könyvet, szöveget herél: töröl belőle egyes részeket.
  • Igekötős igék: kiherél.
  • herélés; herélő; heréltet.