HEMPERGŐZIK [e-ë] tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -zék (-zön)
<Főleg gyermek, fiatal állat> rendsz. játékosan huzamosan hempereg. A disznók a sárban hempergőznek. A macskák a díványon hempergőztek. A gyerekek vígan hempergőztek a homokban. □ A felülről leesők magukkal rántják olykor a fejszéseket [= fejszével felfegyverzett katonákat] is, s tűzben s vérben hempergőzve fetrengenek. (Gárdonyi Géza)
Igekötős igék: belehempergőzik; meghempergőzik.
hempergőzés; hempergőző; hempergőzött.