HEMPEREG [e-ë-ë] tárgyatlan ige ..rgek, -tem, ..rgett [ë, e, ë]; -jen [ë]; -ni v. ..rgeni
- 1. Hentereg (1, 1a). Részegen hempereg a sárban. Sokáig hempergett az ágyban. □ Körbe-körbe tombol a vidámság S részeg faun a zöldbe hempereg. (Juhász Gyula) Magos fűben tíz-húsz kövér, víg gyerek | sivalkodva, meztelenül
rakáson hempereg. (József Attila) || a. (átvitt értelemben, túlzó) Fetreng (1b). □ Hemperegtek az urak a kacagástól. (Móricz Zsigmond)
- 2. <Személy, főleg gyermek> henger módjára forogva ide-oda mozog v. halad. A fűben hempereg. □ Felmentünk a padlásra tojást keresni és ott összeakadtunk, hemperegtünk a szénában. (Móricz Zsigmond)
- Igekötős igék: belehempereg; elhempereg; lehempereg; meghempereg; végighempereg.
- hempergés; hempergő.