HULIGÁN főnév -t, -ok, -ja (
sajtónyelvi)
- 1. (1945 után) A társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő, munkakerülő, garázda, botrányokozó rendsz. fiatalkorú személy. Az italbolt tele volt huligánokkal. || a. (főleg többes számban) (politika, 1945 után) Reakciós politikai terrorcselekményre könnyen kapható, züllött, brutális személy. Lincselő, pogromokat rendező huligánok. □ Jött bősz csordája a huligánoknak | s nyelvét rám vetve rombolt fenemód. (Móricz Zsigmond) || b. (politika, 1945 előtt) A szocializmus eszméit eláruló, köpönyegforgató személy. A huligánok közül kerültek ki a besúgók, sztrájktörők és egyéb munkásárulók.
- 2. jelzői használat(ban) Huligánokból álló <csoport>. Huligán banda, társaság. || a. Huligánokra jellemző, velük kapcs. <külső, magatartás>. Huligán tempó, viselkedés.
- huligánkodik; huligános; huligánság.