Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HELYTELEN [e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e]
  • 1. Az igazságnak, a valóságnak nem megfelelő; nem helyes; hibás. Helytelen gondolat, megfejtés, számadás. Helytelen lenne azt gondolni, hogy …; helytelenül ítéli meg a helyzetet. □ Nézeteink helyessége … szerint kívánunk becsültetni. Hallgatnak-e ránk, ha dicséreteink, gáncsaink helytelenek lesznek? Úgy hisszük, nem; s ha helyesek …? úgy hisszük, igen. (Vörösmarty Mihály) Szemem közé dobta, hogy nézeteim félszegek, helytelenek. (Tolnai Lajos) || a. Bizonyos szabály(ok)nak, szokásnak nem megfelelő. Helytelen szóhasználat; helytelen kifejezés; helytelenül beszél, ír, viselkedik. □ Büszkébbek a parasztos kifejezésekre, melyeket … többnyire helytelenül alkalmaznak. (Eötvös József) A tanító furcsán nézett rá, bántotta a fülét a helytelenül használt grammatikai forma. (Móricz Zsigmond)
  • 2. Vmely cél elérésére nem alkalmas, nem megfelelő. Helytelen intézkedés, politika. Helytelenül járt el. Ezzel a helytelen lépéssel elrontotta egész életét.
  • 3. (népies, régies) Neveletlenül viselkedő, rossz magaviseletű, csintalan <személy>. □ Hagyj hát fekünnöm … S bár helyet adsz, nem lészek helytelen. (Arany János–Shakespeare-fordítás)