HEDERÍT [e-e] tárgyatlan ige -ett, -sen; -eni [ë, ë, e], (
népies) hederint (
bizalmas)
<Csak tagadó kifejezésekben:>
nem hederít vkire, vmire: ügyet sem vet rá, elbizakodottságában nem hallgat rá, elbizakodottságában nem törődik vele. Vö.: odahederít, ráhederít.
Rám, rád, ránk, rátok, rájuk se hederít. Nem is hederít a szavára.
- Igekötős igék: odahederít; ráhederít.