HEGYOROM [gy-o] főnév (választékos)
Meredeken kiemelkedő hegycsúcs, a hegy orma. □ Szemközt vele nyájas, szép zöld hegyorom. (Arany János) Nem látta a hegyormok szeszélyes vonalát,
a meg nem rendült természet nyugodt bölcsességét, felzaklatott lelke magába mélyedt. (Móricz Zsigmond) Fergetegben hegyormokon állva Villámszívét az éjszakába vágja. (József Attila)