Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HELYBENHAGY [e-e] tárgyas ige, (népies) helybehagy
  • 1. Helybenhagy vmit: vmihez utólag beleegyezését adja; jóváhagy vmit. A módosítást helybenhagyja. || a. Helyesnek tart, helyesel vmit. Bármit végzel, előre is helybenhagyom. Jó, – hagyta helyben a másik. □ Nagyon helybe hagyta Bence a szándékot. (Arany János) || b. <Munkát, kül. építést felülvizsgáló személy> megfelelőnek, jónak nyilvánít <vmely elvégzett munkát>. □ Úgy vala e jó ösi ház kiszabva, Úgy látta helyesnek aki helybehagyta, Hogy sohse bámuljon országba-világba: Nézzen igaz bölcsként, befelé, magába. (Arany János)
  • 2. (rendsz. módhatározóval) (bizalmas) <Személyt> alaposan elpáhol, megrak, összever. Jól, alaposan, csúnyán helybenhagy vkit. Hát téged ugyancsak helybenhagytak. □ Két fiú az iskolában összeverekedett, s úgy helybenhagyták egymást, hogy a sérültebbiket az apja felvette a hátára s elvitte a bíróhoz. (Móricz Zsigmond)
  • helybenhagyás; helybenhagyó; helybenhagyott.