HEGYEZ [ë-ë] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
- 1. Úgy farag, vág, formál vmit, hogy hegyes legyen; folyamatosan hegyessé tesz. Ceruzát, karót hegyez.
- 2. Hegyezi a fülét: a) <állat, kül. kutya, ló> fülét feltartva figyel. □ Morzsa kutyánk, hegyezd füled. (Petőfi Sándor) Nyerítnek a lovak hegyezve kis fülök. (Arany János); b) (átvitt értelemben, tréfás) <személy> nagyon figyel. □ Ignác, a pufók segéd rögtön hegyezni kezdi a fülét. (Gelléri Andor Endre)
- Szólás(ok): ld. zab.
- Igekötős igék: kihegyez; meghegyez.
- hegyezetlen; hegyezett; hegyeztet.