HÁZSÁRTOS melléknév -an, -abb
Olyan, aki a maga kisszerű életkörülményei között minden apróságért veszekszik, okkal, ok nélkül más(ok)ba beleköt; kötekedő, veszekedő természetű.
Házsártos teremtés, vén ember. □ Ki a tolvaj? kérdém
a házsártos asszonyt. (Vas Gereben) A házsártos koldus határozottan népszerű alakja lett az udvarunknak. (Móra Ferenc)