Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HAZUGSÁG főnév -ot, -a
  • 1. Szándékosan valótlan, hazug, hamis állítás, közlés. Alávaló, aljas, gyalázatos, merő, otromba, szemenszedett, szemtelen hazugság; minden szava hazugság; hazugságba keveredik; hazugságban hagy ← vkit; hazugságban marad ←; hazugságon ér, fog, kap vkit; hazugságra vetemedik; vmely hazugságot rábizonyít vkire; hazugsággal nem sokra megy v. nem megy messzire. □ Hamis proféták … Azt hirdetik …, Hogy már megállhatunk, mert itten Az ígéretnek földe van. | Hazugság, szemtelen hazugság, Mit milliók cáfolnak meg. (Petőfi Sándor) Fönséges írótárs, | … az értelem égő | lámpája kezében, | megvetve, mi barbár, | mindazt, mi hazugság. (Kosztolányi Dezső)
  • 2. Vminek hazug volta. A hír hazugsága félrevezette. Látva állításának hazugságát, nem válaszoltam neki. || a. Annak a jellembeli tulajdonsága, aki hazudik, hazudni szokott v. szeret, vkinek hazug volta; hazug, hazudozó természet. Ő a megtestesült hazugság.
  • Szóösszetétel(ek): hazugsághadjárat; hazugságpropaganda.