HÁZITANÍTÓ főnév (
iskolai,
elavulóban)
Rendsz. pedagógus v. jó előmenetelű diák, aki a tanulmányaival önállóan nem boldoguló tanulónak lakására jár, és díjazásért órákat ad neki.
A bukástól házitanítója sem menthette meg. □ A győri lutheránus prédikátor házitanítója vala egykor a Szulyovszky gyermekeinek. (Kazinczy Ferenc)
- házitanítói; házitanítóság; házitanítóskodik.