Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HADAR ige -t, -jon
  • 1. tárgyatlan Olyan gyorsan, szaporán beszél, hogy nehezen érthető, amit mond. Ne hadarj, beszélj rendesen! □ Oly sebesen hadart, hogy még első szavait sem érthettük. (Eötvös József) || a. tárgyas Így mond vmit. □ Sietve, pár értelmetlen szót hadarva vigasztaltam meg. (Kuncz Aladár) Az elgyötört vágy egyhangú imáját Hadarni mindig, míg ajkunk kiszikkad. (Juhász Gyula)
  • 2. tárgyatlan (népies) Gyorsan ide-oda üt, összevissza csapkod; hadonászik. Bottal, cséppel, kézzel hadar. □ Most épen gyorsat ugranak, Nem úgy, mint holmi nápic úrfiak, Kaszálva lábbal és kézzel hadarva. (Arany János) || a. tárgyas (ritka, népies) Gyorsan, összevissza csapkod, dobál, forgat, kavar vmit. □ Két karjával hadarni kezdte a tavat lapát módra. (Kosztolányi Dezső) A gép a búzát álmosan hadarja. (Babits Mihály)
  • Igekötős igék: elhadar; lehadar; összehadar; végighadar.
  • hadarás; hadart.