Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (régies) <A kardvívásban, ill. kardpárbajban> az az egymás után következő hat mozdulat, melyek során a kard balra és jobbra, fölfelé és lefelé, majd szúrásra és végül vágásra lendül. Jól tudta a hatvágást. □ Kardját kezébe adá s oktatá, hogy kell a hatvágást tenni. (Jókai Mór) Fogd csak ez új fegyvert igazán két kézre, | tudj vele jól bánni, A régi hatvágást ezzel is kivágni. (Arany János)
2. (táncművészet) A toborzó (II. 2) egyik cifrázata, figurája.
3. (átvitt értelemben, régies, irodalmi nyelvben) Erősen bántó, sértő kijelentés(ek), megjegyzés(ek), célzás(ok) (sorozata). □ Tehát ide van szánva a gróf [szavainak] hatvágása (Vas Gereben) De reá az asszony még ezért is nyelvel: Érti a hat-vágást Judit asszony, nyelvvel. (Arany János)
Szólás(ok): (népies) megteszi v. kivágja a hatvágást: megteszi, ami csak tőle telik; kivágja a rezet.