Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Beláthatatlanul nagy kiterjedésű, végtelen <rendsz. sík terület>. Határtalan ég, róna, tenger. □ Beléptek a széles, határtalan magyar síkságra. (Tolnai Lajos) Mi haszna éltem, hogyha meghalék, S elnyel a semmi, a határtalan? (Komjáthy Jenő)
2. (átvitt értelemben, túlzó) Rendkívül nagyfokú, nagymértékű. Határtalan bizalom, gyűlölet. Határtalan lelkesedéssel fogadták. Határtalan szorgalom van benne. □ Mint vándor a hófúvásokban, úgy | lelkem ingadoz határtalan | kétség között. (Katona József) Miért tölt el határtalan bizakodás ezen a tavaszi reggelen ? (Kosztolányi Dezső) Éj-nap olvastam. Mindent! határtalanúl | tágúlt a lelkem. (Szabó Lőrinc)
3. Olyan, aminek fejlődésében, érvényesülésében nincs határ, korlát. A tudomány lehetőségei határtalanok.
II. határozószó (irodalmi nyelvben) Határtalan (2) mértékben. □ Szívem még a rossz iránt is Fogékony volt határtalan. (Komjáthy Jenő)