Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

HATÁROL tárgyas ige -t, -jon
  • 1. Határol vmi vmit: vmely felszíni alakulatnak, településnek vmi a határát alkotja; vminek határa vmi. Európát délről a Földközi-tenger határolja. A községet két oldalon erdő határolja. □ A kőfalról, amely az ódon kolostort határolta, már lekopott a vakolat. (Krúdy Gyula)
  • 2. (mértan) <Idomot, testet> a síkban v. a térben lezár; éleit v. felszínét alkotja. A háromszöget három egyenes határolja. A kockát hat négyzetlap határolja.
  • Igekötős igék: elhatárol; körülhatárol.
  • határolás; határolatlan; határoló; határolt.